2004.05.01. Lombard-Videoton FCF (0-2) Beszámoló

Az elsõ uniós napon kimaradt a majális, az össznépi mulatozást Szombathelyre terveztük, remélve, hogy erre a csapat is ad okot. A 23 fõs RBD grupp két 9-es kis busszal és egy (Hableányos) kocsival vágott neki a vasi megyeszékhelynek.

Az utazás jó hangulatban telt el, bár az egyik buszon a zene mellett a már "megszokott" mix is feldübörgött... Szombathelyre éppen negyedórvával a kezdés elõtt értünk be. Azt náluk se lehet mondani, hogy futball-láz uralkodna a városban. A vendégben még Giants-ék, valamint egy kisebb csoport RBD-s, akik a vonatos utat válaszották, így 30-nál vmivel többen lehettünk. A rájátszás elején tett fogadalmat tartva drapit nem raktunk ki, és az eseményeket is csendben figyeltük. A góljaink után lett egy fokú "beindulás", ami túl sokáig azért nem tartott ki. A mérkõzés egyébként sem hozta lázba a jelenlévõket, szép nyugiban letelt a 90 perc, leginkább akkor paprikázodótt fel a lelátó, amikor Kóczián és a brazil halis összekülönbözött, mire majdnem csoportos bunyó alakult ki a gyepen. A zöldek sem alkottak felejthetetlent, 0-2 után már olléztak minden hazai labdaérintésre, egyébként alig voltak hangosabbak mint mi. A meccs után a jármûvekhez sétálva még hallottuk, amint a klubház elõtt dalolásznak, persze nem jókedvükben tették mindezt, inkább számonkérõen. Hazautunk nyugiban telt el, egy apró faluban álltunk meg tápolni, lett ebbõl nagy éneklés meg tánc is. Történt, hogy a helyiség kertrészében élõ zenét nyomtak a zenészek, igaz nem túl sok pár ropta rá. "Dj Donát RBD Mulatós" következett fél órában, megragadta a mikrofont, és mehetett a móka. A legszebb, hogy a helyiek is ugyanúgy élvezték a mûsort, mint mi... Innentõl hazáig sok különlegesség már nem történt. HAJRÁ VIDI! ÁLÉ RBD!

Legújabb galéria: