2004.05.22. Videoton FCF-Haladás (6-1) Beszámoló

Az utolsó hazai felvonásra került sor szombaton, ebbõl az alsóháznak elkeresztelt borzalomból. A
Haladást fogadtuk, nagy izgalmakat nem ígért a találkozó sem a pályán, sem pedig számunkra a
lelátón.

Nem is kellett csalatkoznunk. A fehérvári embereket nem nagyon mozgatják meg az alsóház küzdelmei, ezt tudtuk, de hogy az utolsó hazai meccsre, -ráadásul egy ZTE elleni hétközi 5-ös után-, a nézõszám alulról verje az 500-at... Mi is épphogy beestünk a kezdésre -már aki-, az elsõ félidõt az ererdményjelzõ alól élveztük a csapat által prezentált gálaelõadást. A második halfra már beköltüztünk a szektorunkba,valamint kiegészültünk az elsõt ilyen-olyan okok miatt elkummantó társainkkal, sõt mi több, a sorozatban lõtt gólok illetve az elfogyasztott sörmennyiség hatására viszonylag heveny dalolászásba fogtunk. A hangulat a kapusunk által értékesített 11-es után érte el a tetõpontját, bár félelmetesnek még kis jóindulattal sem volt nevezhetõ. A csapat végül nem alázta porig a Halit, 6-nál megálltak a srácok. Mi meg megtapsoltuk õket a végén. A vasiak nyolcan jöttek, végignézték mészárlást. Van bajuk nekik is éppen elég ilyen csapattal. Ránk még vár egy hasonlóan izgalmas csabai kirándulás, bár a hetedik helyért még ádáz csata dúl. Nincs más hátra elmegyünk és kiszurkoljuk.:) ÁLÉ RBD!

Legújabb galéria: