2005. 01. 09. Nyíregyházi teremtorna Beszámoló

Érdekes csoportba sikerült bekerülnünk, csak sajnos nagyon messze kellett így utaznunk, mégpedig az õszi szezon általunk legjobbnak vélt túrájának helyszínére Tírpákiába:).

A szervezést is idõben elkezdtük, de sajnos csak így is egy busznyi ember jött össze( talán az éve eleje és a csapat bizonytalan helyzete miatt, és hát a teremtorna nem vonz mindenkit), és bizony jó páran hiányoztak azok közül, akikre, egy esetleges balhénál számítani lehetne. Szóval nem a legjobb brigáddal indultunk el hajnali fél 6-kor!Jól is haladtunk, el is szórakoztattuk egymást, született egy pár jó story ismét(az egyik legjobb talán, az egyik korosabb tagunk szájából hangzott el miszerint: „lehet, hogy ma sokan lesznek a lilák, de amúgy is, hol voltak õk 1980-ban a MNK-döntõn Szekszárdon amikor 1500-an voltunk ott...”Szóval a hangulat azért ült... 11óra fele értünk Debrecenbe, ahol csatlakozott hozzánk 35 lokista is, nekik ezúton is köszönet! Majd fél 2 után nem sokkal be is értünk Nyíregyházára, ahol nem túl nagy szeretettel fogadtak minket a hazaiak, kb. 5-6 fõ várt minket a csarnok bejáratánál, bõszen mutogattak, majd a rendõrök gyorsan megérkeztek. Gúnyos és gusztustalan(Danikávalfoglalkozó)rigmusok kíséretében vonultunk be. Úgy látszik ez az erõsségük...Ebben jók, másban nem! Volt némi konfliktusunk velük a büfénél lent, majd az érkezõ csabaiakat támadták be a debreceniek és osztottak ki nekik néhány pofont. Ezután megérkeztek a miskolciak és a lilák is, innentõl kezdve folyamatosan foglalkoztatták egymást és a nagyérdemût, bizony néha jókat derültünk mi is az eseményeken... Összesen kb. 90-en lehettünk a lokistákkal együtt, sajnos folyamatos és hangos szurkolásról nem nagyon beszélhettünk a mi oldalunkon, valahogy nyomott volt a társaság és a teremfoci sem hozta úgy lázba az embereket, pedig a csapatunk fényesen szerepelt...Sok volt a szünet a meccsek között és a hangerõvel is akadt némi problémánk a mai napon, de itt a lelkesedést is említhetném. Persze nehéz is az ismert körülmények mellett ezer fokos lángon élni, miközben ki tudja, hogy meddig van még csapatunk és hogy mi lesz tavasszal ,vagy jövõre egyáltalán??? Szóval ez a torna nem rólunk szólt, sokkal inkább a lilákról, akik jó produkciót mutattak be, bár többet kellett volna a saját csapatuk biztatásával is törõdni, egyébként velünk csak egy kiírással foglalkoztak "Marathon Klub Fehérvár", verbálisan nem inzultáltak minket.(legalább is nem hallottuk) A miskolciak is jól nyomták és sokan is voltak, bár az õ produkciójukat nehezebben érzékeltük, mivel velünk 1 oldalon voltak, de látszott és hallatszott is, hogy jól pörögnek! A hazaiak kevesen voltak, hamar el is tûntek és hozták a gusztustalan stílusukat ismét, a csabaiak 25-en a liláknál kötöttek ki, emiatt pedig nem volt önálló és értékelhetõ produkciójuk! Nekünk a haza út is eseménytelenül telt, leszámítva, hogy a sofõr egyszer bealudt az M3-on és a busz már a szalagkorlátnál járt, amikor is fölébredt a kiabálók hangjára, akik észlelték a bajt és talán csak nekünk köszönhetõ, hogy épségben értünk haza! Mondanom sem kell, hogy ezek után már szinte senki nem mert elaludni a jármûvön.(aki elaludt az nem járt jól, mert véletlenül valami mindig becsúszott a szájába, vagy a cipõfûzõje kötõdött össze. Szerencsére a sofõr már nem mert elaludni és hajnali fél 3 fele pillantottuk meg a Fehérvár táblát. Összességében a csapat a várakozáson felül teljesített és így elõfordulhat, hogy a második helynek köszönhetõen bejutunk a debreceni fináléba.

Legújabb galéria: