Budapest Honvéd - FC Fehérvár (1-2) 7.forduló 2008.09.13. - Beszámoló
Errõl a szombatról egy U2 szám jut az ember eszébe : Beautiful Day
Mindenki izgatottan várta a szombati napot,hisz ez volt az elsõ komolyabb idegenbeli fellépésünk ebben az idényben. A társaság egyik fele pénteken egy legénybúcsúval hangolódott rá a túrára,így ez a mintegy 30fõ,más helyszínrõl utazott a mérkõzésre. Eközben a fiatalok a szokásoknak megfelelõen a vasúton gyülekeztek,és rendõri kísérettel indultak útnak.Sajnos nem mûködött a szokásos „csoportos-jegy” téma,így a kaller a yardok segítségét kérte,és így a rend õreinek a közremûködésével,több,mint 20rugóba került a MÁV-alkalmazott korrumpálása….hogy ebbõl még ki részesült…? Eközben a társaság másik fele már a fõvárosba érkezett,és csendben buszozgatott,mindenféle biztosítás nélkül.A többiek is megérkeztek a Délibe és õket a szokásos módon kísérték a már pesti kollégákkal kiegészült protektorosok. A másik brigád Kõbánya – Kispestnél kászálódott le a metróról,és indult a stadion felé,ám az út egy közismert vendéglátóipari - egység közelében halad el,ahol kispesti cimbijeink iszogattak. Egy szûk utcában jártunk,amikor érzékelték,hogy ott vagyunk és mintegy 50fõvel indítottak attackot,a szokásos üveg és kõdobálás kíséretében.Ezzel kissé behátráltatták a brigádot,ám miután kifogyott a muníciójuk,és rendeztük a sorainkat elindult a mozgás,amelyben mindkét fél kitett magáért,és itt már fõként puszta kézzel (no meg pár öv-csattal) zajlottak az események. Szerencsére sikerült egyre hátrébb szorítani a rossonerokat,ám közben megérkezett pár járõr,akik próbálták elkülöníteni a feleket egymástól,gumibotoztak rendesen,és egy embert tõlünk kiragadtak,persze kispesti oldalról még ekkor is érkezett pár üveg. A készenlétisek megérkezésével,pedig tényleg nyugalom szállt a pár perccel korábban csatatérré változott utcára.Összeterelték az embereket,és villamossal vitték tovább a társaságot a stadion irányába. Mindeközben megérkezett a Bozsikhoz a vonatos különítmény,akiket szintén egy piros-fekete hajítóbrigád fogadott,no meg szitokáradat,ám itt a rendõrök gyorsan közbeléptek,és komolyabb incidens ezzel a társasággal nem alakult ki. Miután mindenki megérkezett a stadionhoz,még volt bõ egy óránk a meccs kezdetéig,és mosolygós arccal vettük számba az addigi eseményeket.Sajnos többen is szereztek sérüléseket a dobálózás következtében,egyik tagunknak súllyos az állapota,neki mielõbbi felépülést kívánunk! 10perccel a kezdés elõtt vonultunk be a szektorba,ahol mintegy 180-200 fehérvári tartózkodott.Kissé fáradtak voltunk az elmúlt órák eseményei miatt,így szurkolásunk nem volt folyamatos,ám amikor énekeltünk azt hangosan tettük. A hazai oldalon is volt már jobb hangulat,és voltak már többen is,de ebben a mai magyar labdarúgásban meg kell becsülni ez a létszámot,hisz hazai szinten még így is jelentõs. A mérkõzésen szerencsére hátrányból fordítva tudtunk nyerni,pedig Kassai játékvezetõ mindent megtett,hogy ez ne sikerüljön.Az utolsó percekben az egész vendégszektor extázisban ugrált,tombolt,hisz egy „õsrégi”,25 éves átkot sikerült megtörnie a csapatnak. A lefújás után a játékosok kijöttek pacsizni,és mindenkin látszott,hogy nagyon kellett már ez a siker.Remélhetõleg az MTK ellen is begyûjtjük a 3 pontot! A hazaút erõs rendõri biztosítással,fáradtan ám élménybeszámolókkal gazdagon tellett,hisz rengeteg mesélnivalója volt mindenkinek,mert ez a hétvége,ezekkel az eseményekkel igazán emlékezetes marad sok fehérvári Ultrának. Voltak olyanok is,akik hajnalig folytatták az ünneplést,és még másnap is mosollyal az arcukon ébredtek… Hajrá Vidi!Álé RBD!
vissza
|
