FC Fehérvár - DVTK (2-1) - Beszámoló

A tavalyi bajnok elleni fölényes sikerünk után bizakodóan vártuk a miskolciak elleni fellépésünket

Kellemes tavaszi idõjárás,jó hangulatú emberek szombaton a Koronázóvárosban.Két helyen gyülekezett a társaság,mindenféle különösebb készülõdés nélkül,hisz a diósgyõriek egy része mostanában konfliktuskeresõ volt,míg egy másik részük kifejezetten barátságosan viszonyult hozzánk.Gondoltuk,majd amilyen az adjon Isten,olyan lesz a fogadj Isten is.

A stadionban az immáron szokásosnak mondható létszámmal voltunk jelen,bárcsak újra teli szektorral lehetne dolgozni...!

A kezdéskor zászlóinkat lengetve igyekeztünk buzdítani a csapatot,és persze szóltak a dalok,kifejezetten jó volt a hangulat a sorainkban.Kiírásokkal emlékeztettük a "szakmai" vezetést arra,hogy Csizmadia Csaba fehérvári szerepvállalásával kapcsolatban a kispadot emlegetni egyszerûen nevetséges,és hazug dolog,hisz mindenki tudja,hogy egy csupaszív válogatott szintû játékosról van szó,aki mindemellett igencsak gólerõs.Ám doktorunk valamiért nem kedvelheti,ezért nyilatkozik sületlenségeket talán,vagy jobb lenne õt is az újpestiek kezére játszani?!

A meccsre visszatérve az elsõ játékrészben a csapat tetszetõsen focizott,kétszer is betaláltunk.Ez jót tett a hangulatnak,ám egy bántó bakit követõen a vendégek szorosabbá tették az eredményt.

A második játékrész elején a mintegy 40 fõnyi vendégszurkoló kisebb pirotechnika bevetésével és szurkolással próbálta a csapatát hajszolni,ám a mi oldalunk sem tétlenkedett,így egész jó szurkolás alakult ki nálunk.Persze a bodzások megint terítékre kerültek,valamint többen mostmár hangosan is a Dottorét szólították fel arra,hogy talán meg kellene fontolnia a távozását.Volt már ilyen a múltban is vele kapcsolatban,úgy látszik nem tanult az akkori hibáiból.Talán a tulajdonosunk át fogja értékelni,hogy kinek a szava jelent többet!

A meccs végén megtapsoltuk a gyõztes csapatot,akik nem akartak kijönni pacsizni,ám a végén pár játékos kivételével,Farkas vezetésével mégiscsak odajöttek hozzánk,és így a fiatalabb korosztálynak azért örömet szereztek.Ez egy ilyen kölcsönös kapcsolat kellene,hogy legyen:mi szurkolunk,és megköszönjük a csapatnak a hajtást,a gyõzelmet.Õk hajtanak,mindent megtesznek a siker érdekében és megköszönik a bíztatást.A mai magyar labdarúgás annyira gyenge színvonalon van,hogy ha egy játékosnak van minimális önbecsülése,akkor minden nagyképûség nélkül,megfelelõ alázattal viselkedik azok iránt az emberek iránt,akik még kíváncsiak a spotágra,amellyet választott!

A program kicsit besûrûsödik,hisz két hétközi mérkõzés következik,amelybõl remélhetõleg sikerül gyõzelmekkel kijönnünk!Rajtunk nem fog múlni.

Hajrá Vidi!Álé RBD!

Legújabb galéria: