Videoton FC - Bp.Honvéd (2-0) - Beszámoló

Történelmi gyõzelmet arattunk a rangadón

3 gyõztes mérkõzés után végre nézõk elõtt léphetett pályára a csapatunk. Mi is kiemelten készültünk erre a mérkõzésre, hisz alig pár hónapja csúnya zakóba futottunk bele hazai pályán, ezért körültekintõbb szervezéssel készültünk erre a szombatra.

 A déli ebéd után már egy belváros közeli sörözõben gyülekeztünk. Szépen csendben állt össze a társaság, hisz igyekeztünk elkerülni a rendõröket, mivel tudtuk, hogy õk is készültek a találkozóra. Valamint azt is tudtuk, hogy a klubhelységünk közelében már több rendõrfurgon parkol. A kispestiek eközben egy felsõkategóriás étterem – sörözõ kerthelyiségében iszogattak, mintegy 60-70 fõvel. (õk is megtanulták már, hogy a 30 fõs brigádjaik könnyebb prédának számítanak, ennek megfelelõen összeszedetten érkeztek újra) Ahogy bejött az infó a tartózkodási helyükrõl, elindult a társaságunk, ám hamar lekapcsoltak minket a kékek, és úgy tudjuk a rossonerok mellett is megjelentek a protektorosok. Így késõbb csak verbális kapcsolatteremtés alakulhatott ki a két fél között.

 Az új klubunkban még iszogattunk és a fiatalok megérkezése után kb. 130 fõvel indultunk el a stadionba. Elég nagy kerülõvel vonultunk, hisz a rendõrség felkészülten lezárta a kis mellékutcákat is, esélyt sem adva a találkozásra. Hosszú, és a nagy melegben fárasztó út után érkeztünk meg a stadionhoz.

A tavalyi szezonhoz képest megduplázódott a nézõszám, így több mint 3000 ember volt újra Sóstón. Viszont a lassú jegyvásárlási procedúra miatt, a kezdésre még sokan be sem értek a szektorunkba… Mi felpörögve vetettük bele magunkat a szurkolásba, és ütõsen szóltak a dalaink. Igyekeztünk minél több saját költeménnyel elõrukkolni – szerencsére van a repertoárban – míg a vendégek csak üldögéltek. Érthetetlen, hogy az ország egyik vezetõ csoportosulása, egymást követõ két alkalommal is ilyen gyenge produkcióval rukkoljon elõ. Persze, nem látunk bele az ottani történésekbe, és tudjuk, hogy nagyon magas színvonalú produkcióra is képesek, de sajnos ebbõl semmit nem érzékelünk mostanában. Persze a Lacoste cuccokban lehet, más a stílus, mint a sima egyszerû ultráknál… Azért nem szomorkodtunk sokat „barátaink” passzív hozzáállását látva, mi igyekeztünk újabb gyõzelembe szurkolni a csapatunkat. Amely csapat meggyõzõ fölényben játszott, és szerzett vezetést. Mindenki feldobott hangulatba került, kivéve azt a pár embert, akik szektorunkba beülve sem hajlandóak szurkolni, és még gúnyolódni próbáltak. Gyorsan ki is lettek kergetve, hisz vegye tudomásul mindenki: ez egy Ultra szektor. Itt szurkolni kell! Aki szotyizni akar, az menjen máshova! Ha a Zwickauból 9 fõvel érkezõ Red Kaos tagjai képesek velünk énekelni végig, akkor azok is tegyék meg ezt, akik megveszik a legolcsóbb jegyet, és azt hiszik, hogy itt üldögélhetnek! Német barátainknak köszönet az újabb megjelenésért és az odaadó szurkolásért! 

A második félidõben a kispestiek aktivizálták magukat: szidtak minket rendesen, és elénekeltek pár nótát, de semmi több. Mi eközben konfetti esõvel, és lankadatlan buzdítással rukkoltunk elõ, csapatunk pedig nagyon jó játékkal, és újabb góllal eldöntötte a mérkõzés sorsát. Hihetetlenül jó a szezonkezdetünk. Köszönet érte a játékosoknak,a szakmai stábnak, no és a vezetõknek! A meccs után boldogan pacsiztunk a játékosokkal, látszik rajtuk,hogy tényleg akarják a sikert. Így érdemes igazán meccsre járni. 

A lefújás után visszamentünk a klubba, persze még mendemondák, meg különféle telefonhívások borzolták a kedélyeket, de igazából a rendõrség ezen a napon esélyt sem adott semmilyen találkára. Ebben a napban ennyi volt mindkét oldalról. Jöhet a szombathelyi túra, ahol egy gödörben lévõ Csertõi-csapat vár ránk. No meg pár revansra éhes angolmajmoló… Mi megyünk, és reméljük sikerül kiszurkolnunk az újabb gyõzelmet! 

HAJRÁ VIDI! ÁLÉ RBD!

Legújabb galéria: