Szombathelyi Haladás - Videoton FC (4-3) - Beszámoló
Egy rendkívül jó túra során parádés meccset láthattunk, amelyen sajnos elszenvedtük idei elsõ vereségünket a pályán
A májusi jól sikerült szombathelyi túránk, valamint a csapat 4 gyõztes mérkõzése után borítékolható volt, hogy sokan fogunk utazni, bízva az újabb gyõzelemben. Két nagybusszal és több autóval vágott neki a csoport a túrának, amelyek közül az egyiken a City fiataljai, míg a másikon az idõsebb RBD-sek ültek. Az utazás a szokásos mederben zajlott, jó hangulat, némi alkoholfogyasztás, és storyzás ezerrel. (no meg a készletek feltöltése...) Több szót nem is érdemel az utazás, mert az események ezen a vasárnapon a vasi-megyeszékhelyen zajlottak. A fiatalok buszát a rendõrök bekísérték, míg a késõbb érkezõ másik busz egy a stadionhoz közeli mellékutcában, a hazaiak oldalán állt meg. Itt egy csendesebb vonulás kezdõdött, majd amikor kiértünk a hazaiak közé, akkor megdörrentünk, és mindenki számára nyilvánvalóvá vált a hovatartozásunk. Volt is kapkodás a kékek között, hisz nem számítottak még egy busznyi emberre. Persze a hazaiak sem, akik közül az elsõ pár figura „beleszaladt a jóba”, majd a yard tagjai próbáltak minket terelgetni, míg a sarkon feltorlódott hazaiak a szokásos pofázással verbálisan akartak ismét revansot venni. (megemlítendõ még, hogy sikerült találkoznunk egy szombathelyi Bruce Lee reinkarnációval, aki két rendõrsorfal mögött árnyékolt, még 100 centis pörgõt is rúgott... megnéztük volna, hogy milyen a daru technikája, de így csak a (zöld) majom-stílussal ismerkedtünk meg... vicces volt a srác, pedig volt egy teleszart búvárruha, aki „hajrá lilák” kiáltással kacagtatott minket,de nem érhetett fel Bruce-hoz.) A rendõrök végül sikeresen odaszorítottak minket a vendégszektorhoz, de a jegyvásárlás kissé lassúra sikeredett. A vendégszektorban kb. 250 Vidista foglalt helyet, és bár hangosan kezdtünk szurkolni, hidegzuhanyként ért minket a hazaiak elsõ találata. De tudtuk, hogy csapatunk nem adja fel és menni fognak a gyõzelemért, aminek meg is lett az eredménye, hiszen bõdületesen nagy góllal egyenlítettünk. Persze Solymosi játékvezetõ sokadszorra is bebizonyította, hogy ha az mlsz valakivel el akarja végeztetni a piszkos munkát, akkor az õ személye erre a legmegfelelõbb. (Kérnénk a klubvezetésünket, hogy amennyiben lehet, ez az ember többet ne vezethessen Vidi-meccset!) Sitku bombájával újra egál volt, de nem sokkal késõbb a hazaiak megint vezetést szereztek. Lüktetett a mérkõzés, élvezhetõ összecsapás volt, hisz csapatunk mindent megtett azért, hogy ismét gyõzzön. Mi ennek érdekében igyekeztünk megtenni mindent, és Sitku 2. gólja már harmadszor repített minket a vendégszektor kerítésének a tetejére. Végigtámadtuk a második félidõt, míg a bíztatásunk, kissé egysíkúvá vált (persze magunkhoz mérten), ám a hangerõvel továbbra sem volt probléma. A végén mégiscsak a hazaiak örülhettek, hisz egy érdekes körülmények közepette szerzett góllal újra megszerezték a vezetést. (Bruce újra árnyékolni kezdett hihetetlen gólörömében...) Nagy volt az öröm az identitászavaros helyiek körében, hirtelen azt sem tudták,hogy a Man. United, vagy a Liverpool, zászlóját lengessék. Opciós lehetõségként felmerült, hogy lila – fehér, esetleg vörös-fekete zászlókkal fejezzék ki örömüket... A végére csak az indulatok fokozása maradt, hisz Csertõi kutyája színészeket megszégyenítõen állítatta ki Liptákot (feltehetõleg így hálálta meg a Fehérváron eltöltött éveket), míg a köreinkben közönségkedvencnek számító Aurél, az idõhúzás mellett nemes egyszerûséggel lerúgta a pályaedzõnket, ráadásul még hülyeségeket is nyilatkozik az üggyel kapcsolatban. A lefújás után természetesen kihívtuk magunkhoz a csapatot, hisz, õk mindent megtettek a gyõzelemért, ám ezen a napon a Vidistákon kívül más nem akarta, hogy gyõztesek legyünk. A csapatnak köszönjük a bátor, harcos játékot! A hazafele út erõs rendõri biztosítással indult, és viszonylag eseménytelenül telt. Mindenkin a csalódottság uralkodott el, hisz ez volt az a mérkõzés ahol nem érdemeltünk vereséget. De nem lehet csüggedni! Pénteken a ZTE ellen kell kiköszörülni a makulátlan mérlegünkön esett csorbát! Mi ismét minden segítséget megadunk a csapatnak. HAJRÁ VIDI! ÁLÉ RBD!
vissza
|
Legújabb galéria:
2017.05.21. RBD Horgászverseny - 8. Savanyú Emlékkupa
|