Kaposvár - Videoton FC (1-3) - Beszámoló

Több, mint 10 éve már, hogy egy nem túl baráti látogatás zajlott a magyaratádi Klári kocsmában, és ennek köszönhetően 70 ember éjszakázott a kaposvári rendőrkapitányságon. Ugyanitt most terített asztallal és babgulyással várták a Vidi szurkolóit.

Szép idő, munkaszüneti nap és Székesfehérvár belvárosában már délelőtt  Videoton mezbe öltözött fiatalok, középkorúak és idősebbek sétálgattak. Mindenki készült a túrára,melyre csoportunk felhívásának köszönhetően a Vidi egykori és mostani mezeibe öltözve utaztak a drukkerek, egy nagy busz és sok – sok autó segítségével.

A  bevezetőben már említett helyszínen sokan álltak meg és fogyasztottak a számunkra készített ételből. Persze fél szemmel mindenki a tv–t figyelte, ahol a Debrecen csapata a semmiből állt fel, az MTK kapusának hathatós segítségével, és húzta be a 3 pontot. (ez a kapus jelenleg még a Videoton játékosa, feltehetően örökre kijátszotta magát a piros–kék klub jövőbeni terveiből…)

A Rákóczi stadionjánál rengeteg rendőr várt minket, de ez sajnos már mindenhol megszokott jelenség, ahol a csapatunk játszik. Mint ahogy az is, hogy garantált a jó létszám a vendégszektorokban.

Ezen a szombaton is a különböző piros–kék, néhol fehér, és sárga  dresszekbe öltözött Vidisták uralták a szurkolást, és ez hamar eredményre is vezetett, hisz már az első percekben betaláltunk. Az amúgy is jó hangulatunkra ez még serkentőbben hatott, egészen a hazaiak furcsa büntetőjéig.

Persze a bajnoki cím felé vezető úton sem mi, sem pedig a csapat nem engedhet meg gyengébb teljesítményt, és ennek köszönhetően igyekeztünk minél hangosabban buzdítani a srácokat.
 
A hazai lelkes Farkasok persze buzdították a sajátjaikat, de már csak létszámuk miatt sem vehették fel a versenyt az ördögi énekekkel.

A második játékrészben egy újabb furcsa – ám teljesen jogos – büntetővel már a csapatunk vezetett, és ez újabb lökést adott táborunknak, hogy aztán a végén a harmadik gólunknál igazi extázisban repüljünk fel a kerítés tetejére, majd utána be a pályára, ahol ölelgettük a srácokat, hisz mindenki érezhette, hogy ez a meccs nehezebb volt, és rendkívül feszült. Persze Kisperás vizes vödrös jelenetét is mindenki boldogan vette, és persze Gyuri bácsi éltetése sem maradhatott el.

(Ezen sorok írója volt annyira fanatikus, hogy az éjszakai ismétlését is megnézze a mérkőzésnek, és kissé furcsán konstatálta, hogy a budapesti stúdióban a bajsza alatt mormogó „szakkomentátor” és a mellette ülő Loki–fan Club tag már nem volt annyira boldog, mint mi Somogyban.)

Hazafelé a már megszokott csárdánál voltak akik vacsoráztak, voltak akik bár ide indultak volna, de rossz irányba mentek, mindenesetre mindenki boldog volt, és már a következő hétre koncentrált. Hisz kedden egy újabb fontos, és nehéz meccs vár ránk, és a debreceni túra előtt itt kell elérnünk azt, hogy a holtponton átlendítve segítsünk a csapatnak !

Gyerünk Srácok! Folytassa Gyuri bácsi! Együtt sikerülni fog. 

Hajrá Vidi! Álé RBD! 

Legújabb galéria: