NK Maribor-Videoton FC (2-0) - Európa Liga selejtező, beszámoló + VIDEÓ
Az odavágó tanulságaival (öld a magyart rigmus, szlovének gusztustalankodásai) tapasztaltabban készültünk a csoportunk fennállásának 7.nemzetközi mérkőzésére, s reménykedtünk, hogy 2 hét múlva Skóciában is felléphetünk.
Kezdjük a végeredménnyel: Maribor hooligans hahaha
A helyszín ideális, hiszen Maribor viszonylag közel van (300km) és az odavágón elért 1-1es eredmény sem tűnt reménytelennek..Csoportunk és a többi fehérvári szurkoló is őszintén bízott a továbbjutásban.... Illetve a hazai szurkolókkal is szerettünk volna a győrinél jobban elmélyíteni a "kapcsolatunkat", hiszen ott csak a dobálózásban és sima szurkerek inzultálásában, merült ki a szlovének félelmetes híre.....Elég nagy volt az arcuk, olyannyira, hogy még külön videó üzenetet is készítettek nekünk, hogy mennyire veszélyes lesz, nekünk oda menni...
A szervezések után a City 1 nagy busszal, mi meg mikrokkal, kocsikkal, kis buszokkal vágtunk neki a túrának. Figyelem! A klub által szervezett 3, a Vidi Club tagok és a bérletesek számára ingyenes nagy buszt, nem vettük igénybe, az RBD attól minden szempontból más utat választott.
A társaság általában elég korán indult,mivel mindenféle Balatoni fürdőzések szerepeltek a programban, ami a nagy meleg miatt hozott némi felfrissülést és jó hangulatot is teremtett! A Szlovén határnál már vártak minket a yardok, de sikerült a többségnek kivonnia magát a közös bevezetés alól... Végül pár autónk 2 mikrónk és 1 kisbuszunk, találkozott Maribor előtt 50 kmre és ennek a társaságnak sikerült szépen csendben be is jutni a városba... Igazából éppen a helyet keresgéltünk a járművekkel, ahová még további fehérváriak érkezését vártuk, akik szerették volna jobban megtekinteni Maribor nevezetességeit. De a belvárosban elhaladva, egy sétáló utca mellett láttuk, hogy beljebb egy téren iszogatnak a hazaiak! Jeleztük is nekik, hogy lehet jönni, bár valszeg ők is kiszúrtak minket, hiszen láttuk, hogy megindulnak... Gyorsan leraktuk a verdákat, kicsit odébb egy kis utcában és kipattantunk! Kb. 40 emberünk volt bevethető....Éppen sikerült rendezni sorainkat mire a nagyjából hasonló korosztállyal harcba induló hazaiak már oda is értek, és messziről dobálózni kezdtek, pedig alapban jelentős létszámfölényben voltak!
Repült felénk minden, sör, bor, pálinka, asztal, léc, szék... ki tudja, lehet,hogy ők igy akartak minket megvendégelni, hiszen kis túlzással a kocsma teljes tartalmát, ránk küldték....Ehhez fogható "záport" itthon még nem igen tapasztaltunk, emiatt erőteljes hátrálásba kezdtünk a kis utcába... De a muníciójuk csak nagyon lassan akart fogyni... Ekkor már persze mi is felszedtünk ezt-azt és vissza is repültek a tárgyak, de az igazi átütő dolog akkor történt mikor ők már kifogytak, mi meg egy egyértelmű rohammal megfektettük az első sorukat és a többi bátor viola szaladt amerre látott! Vicces volt és persze jó érzés, a saját történelmi belvárosukba kergetni őket a főterük felé... Pár emberüket, persze ott hagyták a földön! Őket mi felsegítettük és helyes irányba tereltük! Remélhetőleg érezték, hogy viszonylag korrektek voltunk velük...
Mindezek után jöttek meg a rendőrök, lezárták a környéket, majd felmértük a károkat! Egy mikrónk szélvédője lett off....Meg kell említeni,hogy ezek után a hazaiak még megtaláltak és helyben hagytak egy fehérvári autós társaságot, persze 1 magyar autó vs 40 szlovén arányban... Szóval jól jelzi, hogy mennyire korrekt és "fejlett", illetve hol tart egy a miénknél 3 évvel idősebb, nemzetközi szinten tapasztaltabb csoport... Megjegyeznénk, hogy a városuk a miénkkel megegyező nagyságú, ráadásul Szlovénia legsikeresebb és legnépszerűbb csapata,a legtöbb szurkolóval! Egy szóval a Vidinél jóval magasabban jegyzett csapat szurkolói csoportja kocogott egyet a saját városukban, hazai terepen csúsztak meg, nem is kicsit, szóval a győzelem egyértelmű.
Azok a társaink, akik nem tudtak csatlakozni az akcióban részt vevő brigádhoz, 12-en sétáltak szabadon a városon keresztül a stadionhoz kíséret nélkül. A hazai sarok környékén 20-25 fős maribori különítmény jelent meg, ekkor már 5 rendőr korlátozta a mi mozgásunkat, a violák "támadása" kimerült a magyarok szidásában és egy oszlopba való belerúgásban...
A stadion vendégrésze teljesen megtelt, a kapacitásáról szoló információk alapján olyan 600-an lehettünk, kiegészülve ismét a zwickaui Red Kaos 9 fős társaságával, tovább erősítve a kapcsolatot a két brigád között. Szurkolásunk lelkes, dinamikus, változatos és hangos volt - az első fél órában, amíg a pályán nem játszottunk alárendelt szerepet addig a lelátón is versenyben voltunk a szlovénekkel. Vezetésük után aztán a hazaiak rákapcsoltak egy fokozattal, többször be tudták vonni a stadion többi részén lévőket is, főleg akkor, amikor a magyarokat lehetett szidalmazni. Ennyit arról, hogy csak egy szűk réteg nem szimpatizál velünk. Erre és a győri rigmusaikra készítettünk egy üzenetet, amit a második félidő elején húztunk ki, az "Itthon vagyunk-e Földön" szöveg angolul is olvasható volt, mindez kiegészítve a Királyság középcímerével. A kommunikáció átment, mivel füttykoncert érkezett szinte minden irányból. A félidő indulásakor a szlovének is bemutattak valamit, amit Magyarországon nagyjából a 1990-es évek közepén alkottak a csoportok. A második félidőben a pályán percről-percre fogyott az esélyünk, a lelátón pedig egyre nehezebb volt tartani a szintet, amit a kezdéstől hoztunk. Ez persze nem azt jelenti, hogy szurkolásunkban szünetek lettek volna, vagy csendben figyeltük volna az eseményeket (ahogy a szlovének néha Győrben), csupán annyit, hogy az átütőerő már valamivel kisebb volt. Aminek oka lehetett az is, hogy a violák érezvén a továbbjutás szagát folyamatosan javultak, róluk elmondható, hogy a lelátón sokkal egységesebb, látványosabb produkcióra képesek, mint az utcán.
Sajnos kiesés lett belőle, ezzel véget ért a rendkívül rövid európai "menetelésünk", a társaság letörten, csalódottan várta a lefújás után, hogy távozhasson a stadionból. Úgy érezzük, megtettük, amit lehet, s méltó módon képviseltük - nem csak városunkat, de országunkat is!
Reagálva vezetőedzőnk nyilatkozatára, úgy gondoljuk, hogy a fehérvári szurkolók nem „rózsaszín szemüvegen” keresztül nézik a dolgokat, hanem annak alapján, hogy bárki aki a Videoton mezét magára veszi, az megtesz mindent a továbbjutásért! Mindent. Hol van a tavaly őszi letámadós sokgólos és egyben látványos támadófocink? Miért érzi úgy a csapatát mindenhova elkísérő szurkoló, hogy a csapatban bérelt helyek vannak? És még számtalan kérdés felgyülemlik bennünk.
Az RBD és a szurkolók a csapat, és a klub mellett vannak továbbra is, ez nem lehet kérdés. De úgy látjuk,hogy morálisan nincs egyben a csapatunk, és semmiképpen nem szeretnénk olyan kínos szezonkezdetet, mint pár éve Siófokon. Mert a Maribor elleni kiesés még a magyarázható kategóriába tartozik, egy csúfos bajnoki rajt több száz/ezer fehérvári szurkoló előtt egy újonccsapat ellen már nem!
