Debreceni VSC-Videoton FC (3-1) - 5. forduló, beszámoló
A sorsolás szeszélye folytán már az 5. fordulóban sor került a tavalyi első és második helyezett rangadójának debreceni mérkőzésére. A májusi "bajnoki döntő" sok szempontból hasonlított erre a találkozóra, azonban voltak különbségek is.
Az mindenképpen annak mondható, hogy akkor előre lehetett tudni, hogy mikor rendezik meg a mérkőzést, míg ezen az őszön ez nem teljesen volt így. Hiszen az MLSZ által meghatározott vasárnap délutáni kezdést, néhány nappal később áttolták vasárnap estére, hogy „Magyarország büszkeségei” még jobban ki tudják pihenni az „igen fárasztó” 4-5 órás utazást a csütörtöki mérkőzésük után. Hogy az MLSZ-ben mindenki úgy fütyül, ahogy a debreceni vezetők fújják, az eddig sem volt igazán kérdéses, most az új vezérkar bólogatása mellett még lett volna pofájuk vasárnapról hétfőre tolni a mérkőzést, még szerencse, hogy a válogatott edzőtáborozása miatt ez meghiúsult. Maradt a vasárnap esti kezdési időpont, ami azért még mindig sokkal jobb, mint a péntek délután 5 óra…
Magától értetődő volt, hogy az érdeklődés is elmaradt a májusitól: hazai oldalon sem volt telt ház, miként a mi létszámunk is messze volt az akkori 7-800-as zsúfolt szektorhoz képest. Azért 2 nagy busz, pár mikró és sok kocsi vette célba a mérkőzés helyszínét. Bár a többség nem először látogatott a Cívisvárosba, néhányunknak sikerült picit eltévednie a városban, fel is tettük többször a kérdést, mely a Lokistákat is foglalkoztatja mostanában: hol a stadion…?
Kezdésre szektorunk körbe feldíszítettük, az RBD drapija mellett az összes kisebb szekció vászna is kikerült. A játékosok kivonulásakor mindkét oldalon zászlók sokasága lengett: nálunk rudasok és két rudasok lengtek, a piros-fehéreknél pedig sok-sok kis zászló csapatuk színében, váltogatva a színek kombinációja. Amit lehetett megtettük, szurkoltunk, énekeltünk a szektor nagyobbik része aktív volt. Vezetésünk után mindenki egymás hegyén-hátán, az azt követő 10 perc maga a mega örömmámor, igazán jó lett mindenki kedve, s üztük-hajtottuk a srácokat a győzelem reményében! Ez nem következett be, a futball varázsa már csak ilyen, 5 perc alatt totális hangulatváltozáson ment keresztül a Nagyerdőn lévők többsége: nálunk a letörtség, szomorúság, arcokra fagyott mosoly, a hazaiaknál pedig mindez fordítva játszódott le.
Jó hangulatú mérkőzés volt, a hazaiak az EL továbbjutás után jól pörögtek, hangosak és folyamatosak voltak. Ugyanakkor nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy Magyarország egyik legbutább, legprimitívebb szurkoló foglalnak helyet az oldalsó tribünökön a debreceni stadionban. Az ember azt gondolná, hogy láthattak már elég meccset, köztük több híres csapatot is útjukba sodort a sors, akár ragadhatott volna rájuk egy kevés kis sportágismeret. Aki így gondolkodik, az téved, hiszen a hosszanti lelátón ücsörgők a legkisebb rezdülésre is sokszor a legnagyobb tirpák módjára kezdték szidni csapatunk tagjait, vagy a játékvezetőket – az esetek nagy részében ráadásul abszolút indokolatlanul.
Apropó játékvezetés. Már volt róla szó, hogy a Loki vezetők szája ízének megfelelően hozzák a verdikteket a szövetségben, s a „mindenki úgy fütyül” rész a játékvezetésre is igaz, még a semleges nézők szerint is sikerült ezen a mérkőzésen (is) a Loki kénye-kedve szerint fújkálni. Ha nem csak ezért, de kikaptunk, ami azért is különösen fájó, mert nyerhető mérkőzés lett volna, 60 percig uraltuk a találkozót. Májushoz most is fordítottak a piros-fehérek, s szintén hasonlóság, hogy nem kicsit „röfögött” ez hazai győzelem. A hazaiak közben kihúztak egy üzenetet is (Amatörök), amit minden bizonnyal a klubvezetés felé címeztek, de akár a magyar játékvezetői testületet is magára veheti…
A meccs lefújása után (valamint a második félidő elején is) a minden bizonnyal távozó kedvencet, a fehérvári nevelésű, Kisperát, Horváth Gabit éltettük, sok sikert az új helyen!
Eltelt 5 forduló, a Vidi picit beragadt a rajtnál, jön 2 hét szünet, a szakmai vezetésnek ez idő alatt helyre kell tenni a dolgokat, s szeptember közepétől minden újra a régi lehet. A gyengébb kezdés ellenére nincs kétségünk afelől, hogy rövid időn belül újra a dobogón szerepel a Videoton, s hosszú távon versenyben lesz a bajnoki címért is. Ehhez adottak a feltételek.
Bár bajnoki mérkőzés nem lesz a következő hétvégén, mégsem marad üres a Sóstói stadion, hiszen szombaton délután U21-es sorsdöntő válogatott mérkőzést rendeznek Fehérváron. Remélhetőleg minél több néző előtt!
Hajrá Magyarok!
HAJRÁ VIDI! ÁLÉ RBD!
vissza
|
Legújabb galéria:
2017.05.21. RBD Horgászverseny - 8. Savanyú Emlékkupa
|