A múlt heti kiütéses győzelem után még egy hétközi kiütéses kupadiadallal is megörvendeztette szurkolóit a Vidi, ezek után következett a Debrecen elleni szuper rangadónak titulált összecsapás. Pénteki napon, esős, viszonylag hideg időben gyűltek össze 5000-en a Sóstói stadionban. Az RBD szektorában is csupán néhány üres hely maradt, a tribün rész pedig már majdnem tele volt! Apropó tribün: különösen örömteli, hogy a stadion több része és a főtribün az invitálásaink után bekapcsolódik a szurkolásba, a dalokba. Már most is több alkalommal egész jól megdörrent néha-néha Sóstó, reméljük hasonlóan tudjuk mozgósítani szurkolótársainkat akkor is, amikor a nézőszám a mostaninál jóval nagyobb lesz!
A kezdés újfent egy egész kanyart betöltő látvánnyal készültünk, melynek közepére az Ultras Band második albumának borítóján lévő pajzs került. Annak jobb és bal oldalán pedig a kiosztott papírlapokon ugyanez volt látható kicsiben, felül és alul kék, középen pedig piros alapszínben. A szektorunkban lévő korláton pedig a "DRÁGA VIDI! TE VAGY A MINDENEM!" kiírás volt olvasható. Az erős oldalszél nem könnyítette meg az üzenet kivitelezését, valamint néhol az oldalsó részeken is előfordultak hibák, összességében azonban nem sikerült rosszul a látvány. Néhány kritikai megjegyzés érkezett az üzenetet illetően, amit nem feltétlenül tudunk hova tenni, hiszen ez nem egy levédett mondat, s nem egy kizárólagos klubhoz kapcsolható dal. Valójában pedig a legfontosabb az, hogy a játékosok számára plusz motivációt adjunk, talán sikerült!
A debreceniek a vendégben nagyjából 80-an lehettek, ebből 60 fő alkotta a magot. Szurkolásukból nem jött át sok minden hozzánk, bár ez nem az ő hibájuk, hiszen a múlt héten a fradisták szurkolásából is csak foszlányokat hallottunk. Veho tragikus halála miatt ők is készítettek egy üzenetet, ami egész meccs folyamán kint volt a kerítésen. Szép gesztus.
A mérkőzésen a kihangosítással akadtak gondjaink, talán emiatt is lehetett, hogy fokozatosan jöttünk bele, s ahogy haladtunk előre az időben, úgy javult a hangulat a lelátón is. Ez összhangban volt a pályán tapasztaltakkal, hiszen a második félidőben pörögtek fel jobban az események, s a 60. perc környékén szerzett vezető gólunk után olyan hangulat kezdett kialakulni, hogy néhányan már a további gólokat és az újbóli fiesztát is maguk előtt látták. A kedélyeket gyorsan lehűtötte a Loki, mivel 4 perccel később egyenlítettek. A lendületünk azonban ekkor sem hagyott alább, továbbra is bíztunk a győzelemben, a 3 pont megszerzésében. De ami ennél is fontosabb, hasonlóan tettek a piros-kék fiúk is a pályán! Ennek eredményeként pedig újra megszereztük a vezetést, ami mint később kiderült, a győztes gól is volt. Az utolsó 20 perc már nagyszerű, szinte tökéletes hangulatban telt. Azért csak szinte, mert ne feledjük az egy héttel ezelőtti showt, ami mindent visz :)
Végül sikerült megszerezni a 3 bajnoki pontot, a sokak által még mindig a legnagyobb riválisnak tartott debreceni csapattal szemben. Ezzel bizonyítva, hogy a múlt heti Fradi elleni fieszta nem a véletlen műve volt. Bizonyítva, hogy - 2010 tavaszával ellentétben - tudunk rangadókat is nyerni.
2010-ben az utolsó fordulókban Debrecenben 800 fehérvári szurkoló előtt vereséget szenvedtünk, ami végül a bajnoki címünkbe is került, hiszen a kiélezett véghajrában már nem tudtuk a Loki botlásait a magunk javára fordítani. Kétségtelen, rendkívül izgalmas szezon volt, rendkívül szomorú befejezéssel. Most minden esély adott ahhoz, hogy rendkívül izgalommentes szezon legyen, rendkívül örömteli befejezéssel. Sok-sok Vidi góllal, sok-sok fiesztával.
Az előny 12 pont, hátra van még 10 meccs, 5 Sóstón, 5 pedig idegenben. A következő 2 hét múlva az utolsó helyezett csapat otthonában, Szolnokon! A cél nem lehet más, mint az újabb győzelem! Remélhetőleg a vendégszektorban helyet foglaló népes szurkolósereg előtt!
HAJRÁ VIDI! ÁLÉ RBD!
