Videoton-Slovan (0-0) - EL visszavágó, beszámoló + VIDEÓ
Öröm, hiszen a Vidi továbbjutott, mi pedig egy jól sikerült, egész stadionos látványt mutattunk be.
A városban már kora délutáni óráktól gyülekezett brigádunk. Nem voltunk kevesen, gyakorlatilag a 200-hoz lehet közelebb volt a létszámunk, mint a 100-hoz. Ahogy azt előre sejteni lehetett, azért nem csak mi leszünk egyedül magyar csoportok közül: több kisebb, s egy-két nagyobb társaság is készen állt a szlovákok fogadására. Természetesen erre nem csak a szurkolók készültek, hanem a sünök is; s mint jeleztük a pozsonyi tapasztalatok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy ebben (mérkőzések biztosítása) jóval a hazátlan kollégáik előtt járnak. Így esély a találkozásra, még annyi sem volt, mint a másik magyar kupacsapatnak továbbjutásra az Anzsi ellen. Bár néha érkezett egy-egy - téves - információ, mely szerint x autó/y busz bejutott a városba, de ennek valóságalapja nem volt több, mint általában egy-egy győri csoport által adott nyilatkozatnak fehérvári látogatásuk után. Mivel számunkra a stadionban még sok munka akadt a koreó előkészítésének befejezése miatt, ezért a szokottnál jóval hamarabb indultunk el a Clubtól Sóstó felé
.
A rengeteg munka, az előkészületek meghozták a várt eredményt: a stadionban a kezdés előtt pár perccel közel 8 ezer kis zászló lengett, piros-fehér-zöld színkombinációkban. Szektorunkban pedig közben egy nagy zászlón két angyalka tartotta a történelmi magyar címert. Mondhatni, sikerült felülmúlni még a tavalyi Graz elleni látványunkat is. Nem sokkal később elénekeltük a himnuszt, melybe a stadion többi részén lévők is bekapcsolódtak (a tót kutyák bele-beleugattak néha). A csapatok kivonulásakor pazar látvány fogadta a Vidi kezdőjét, reméljük tetszett nekik is az előadás. A várt telt ház végül nem valósult meg, bár a megnyitott szektorok közül csupán a tribün 2 szélén valamint a J-ben és az E-ben maradtak üresen székek. 8100 néző közül nagyjából 350 lehetett a vendégszektorban. Hm, ennél azért jóval többen voltunk egy héttel ezelőtt a pozsonyi vendégben. S ott jóval kevesebb volt az össz. nézőszám, mint Fehérváron, vagyis mondhatni ezen a téren egyértelmű fölényes győzelem ide. A látványok terén sem nehéz megállapítani a különbséget, talán még nagyobb is: szóval 2-0
Ezt az eredményt a fiúktól is elfogadtuk volna, s ennek szellemében kezdődött a találkozó. A tömött ultra szektorba feltételezhetően sok olyan szurkoló is betévedt, akik nem minden meccsre látogatnak ki. Ennek ellenére a szurkolásba gyakran bekapcsolódtak ők is, sokszor az egész szektor jól szólt. Néha pedig a stadiont is megszurkoltattuk, ahogy mondani szokás szépen megdörrent. Hátborzongató volt. Mindent bevetettünk, dalaink széles skálán mozogtak. Voltak rövidebb, jobban kiabálható nóták, s sok olyan is, ami a kedvenceink közé tartozik, s amit néhányan "zümmögésnek" hívnak (Videoton, Veled az úton; Rád gondolok folyton). Nem is volt gond, örömteli lenne, ha minden meccsen ilyen vagy hasonló létszámmal "dolgozhatnánk".
A pályán történtek további lendületet nem adtak a társaságnak, bár szerencsére elkeseredni sem volt okunk, hiszen a 0-0-ás eredménnyel végig izgalmas találkozónak lehettünk szemtanúi, s folyamatosan továbbjutásra álltunk. Végül sikerült kiverni az eredetileg esélyesebbnek vélt, s magasabban kvalifikált szlovák kirakatcsapatot, akik tavaly - a selejtezőn búcsúztatva az AS Rómát - az Európa Liga csoportkörében szerepeltek. Ez mindenképpen szép eredmény, aminek örülhettünk. S örültünk is! A mérkőzés vége előtt pár perccel vagy pillanattal a hosszanti oldal spontán zászlólengetésbe kezdett, ami ismét csodás látványt nyújtott! Ekkor különösképpen sokan énekelték velünk együtt a dalokat, felemelő érzés volt! A lefújáskor pedig újra "felrobbant" a stadion, leírhatatlan boldogság kerítette hatalmába a Vidi szurkolóit és játékosait! Rendkívül fontos továbbjutás az Európa Ligában, ami, a kivert csapat miatt pedig csak fokozta örömünket.
Elénekeltük újra a himnuszt, amivel kapcsolatban kicsit nehezményezzük, hogy vajon a "kedves" hangosbeszélő miért dumálta azt végig? Nem volt túl nagy meglepetés ez részünkről, vagyis ha esetleg nem hallotta volna, akkor is lehet látni a stadionban lévő emberek mozgásából, szóval megfejthetetlen, hogy a szpíker figyelme merre volt éppen akkor. Erre a jövőben nem ártana odafigyelni.
A mérkőzés után még érthetetlen jelenetek játszódtak le szektorunkban. Először a rendőrség részéről: történt, hogy a lefújás után egy kisebb csoportjuk (kb. 20 fő) bevonult a szektorunkba, s elkezdték lerángatni a kerítésről az ott ünneplő néhány emberünket. Majd megálltak az alsó sorokban. A nap folyamán már nem először tapasztaltuk, hogy ilyen ésszerűtlen, értelmetlen, ostoba amatőr döntéseket hoznak. Vagy pusztán minket akartak volna provokálni? Másrészről a szektorba vezényelt 9-es számmal ellátott szekus emberke egész meccs alatt szét volt feszülve, látszott rajta, hogy nem a rend megőrzésén járnak a gondolatai (bár a pénzt ezért vette fel másnap). A sünök beérkezésekor verbális vitába keveredett egyik tagunkkal, majd két kézzel nyakon ragadta, s rángatta. Ezt látva a többség megindult, s jó nagy kavarodás alakult ki a szektorban, aminek vége az lett, hogy az ideggyenge biztonságis oda került, ahová 90 perccel korábban kellett volna neki: szektoron kívülre. (Vajon az ilyet miért nem a vendégszurkolókhoz osztják be...?) Ezután még eltartott pár percig, amíg csitultak az indulatok; hiszen közben felgyülemlett szektorunk előtt az összes sárga mellényes.
Összességében felejthetetlen estén vagyunk túl, jöhet a folytatás, jöhet Gent!
