Videoton-Honvéd (0-1) - 3. forduló, beszámoló
A genti álomvilágból a hazai szürkeségbe...
Túl sok idő nem maradt a csodás továbbjutás után, hiszen folytatódott a bajnokság, Fehérvárra érkezett a két győzelemmel álló Honvéd. A mérkőzés előtt megéheztek a rossonerok, s a stadionhoz viszonylag közel eső Kalóztanya nevű helyen gondolták a pizzázást. A nyugodt délutáni uzsi addig tartott a 8 fő részére, amíg néhány fehérvári is közel került, ekkor a vendégek inkább befelé, mint kifelé igyekeztek... Nem sokkal később viszont már változott az elképzelésük, s támadólag léptek fel az arra járó Vidisekkel szemben, ám a yard közbelépett. A stadionban a kezdés előtt lehangolóan kevesen voltak: a mi szektorunkban is, valamint a vendégek részére kijelölt részen is. Nem túl szívderítő, hogy még minimálisan sem látszik a nézőszámon egy ilyen ritka és nagyszerű európai diadal, mint amit a srácok elértek a héten, s amire mindenki büszke lehet! (S minket az nem vigasztal, hogy az első három forduló alapján megállapítható, hogy szinte minden magyar stadion, s vendégszektor kong az ürességtől)
Idővel szép lassan aztán mindkét oldalon javult a helyzet valamelyest. Persze ettől még nem beszélhetünk tömött lelátókról, s frenetikus hangulatról sem, inkább egy gyenge közepesről. Nem mindenki tudott kellőképpen felpörögni, bár nem mentség, de tény, néhányan aznap reggel értek csupán haza. A mérkőzés sem úgy alakult, ahogy szerettük volna, korán vezetést szerzett a Honvéd, majd kibekkelték a meccset. A játékvezető ítéleteivel annyira nyomott minket, hogy alig győztünk köszönetet mondani neki, a sok begyöpösödött pedig puffogtatja az itt-ott hallott sztereotípiákat. Néha egy-egy ilyen meccset azért nem ártana megnézniük... Ebben elől állnak a kispestiek, akik még egy albán meccs felvezetőjében is képesek foglalkozni a Vidivel. Valamint a meccs előtti napokban beharangozójukból megtudtuk azt is, hogy ők mondhatják nyugodtan, mert hiába Honvéd, annak idején mindenkit ugyanúgy nyomtak. Na persze... Szóval Szabó össze-vissza fújkálásával hozott egy kis életet a lelátóra, így a meccs utolsó időszaka már elég parázsra sikerült. Az egyenlítés viszont nem sikerült, a vész-kapusuk büntetőt védett, ezzel elszenvedtük idei első vereségünket.
Ki gondolta volna, hogy 3 bajnoki meccs után előbb lesz vereségünk a magyar pontvadászatban, mint az Európa Ligában, ahol már 4 meccsen vagyunk túl veretlenül! Folytassa, Vidi! HAJRÁ VIDI! ÁLÉ RBD!
vissza
|
Legújabb galéria:
2017.05.21. RBD Horgászverseny - 8. Savanyú Emlékkupa
|