Vasárnap a gyenge játékkal összehozott vereséggel, csütörtökön pedig a felejthetetlen győzelemmel az Európa Ligában. Ha már kupa: mi még állunk az EL-ben, ők már elvéreztek a Magyar Kupában is
Több órával a meccs előtt már gyülekeztünk szép számmal törzshelyünkön, amikor is időközben 33 lengyel barátunk is megérkezett Rakówból, akiket már másodjára fogadhattunk Fehérváron, s Pozsonyban ill. Genkben is velünk szurkoltak. Azonban szép létszámuknak köszönhetően most igazán megismerhettük a lengyel fiúkat. Néhány sör elfogyasztása után együtt indultunk a stadion irányába.
Apropó, csak indultunk volna... Vonulásunkat a sünök próbálták megakadályozni először, azonban több perces várakozás és rendőr részről való tanácstalanság után pár embernél elfogyott a türelem, s a rendőrfal közti áthaladást választották. Az eközben lovakkal is megérkező rendőrség tagjai könnygázzal lefújkáltak minket, reméljük jó buli volt ez nekik... Persze a Készenléti Rendőrség többször is bizonyított már az elmúlt években, utoljára a viperás/kaszabolós támadás során mutatták be, mennyire komoly pszichés kiválasztás zajlik eme egységnél...Így hát felpaprikázott hangulatban indulhattunk el Sóstóra. Az odavezető úton néhány zöld-fehér sálas emberkébe botlottunk, úgy gondoljuk legközelebb a megfelelő utat választják a vendég felé.
Közben egy másik mérkőzés már véget ért, ezen fiataljaink vettek részt, s szoros csatát vívtak az ellennel. A mérkőzésre a vártnál kevesebben, 6000-ren látogattak ki, amelyből 1500 a budapestiekért szorított. Az Európa Liga meccsek mellett már különösebben nem közönségvonzó csapat a vendég zöld-fehér, a hétközi telt ház után sokaknak anyagi, másoknak munkabeli elfoglaltság jelentette a gondot, s inkább a Sporting elleni meccset választották. Az előző Vidi-Fradi meccsekre általában koreográfiával is készültünk, azonban most inkább a Sporting elleni találkozónkon éreztük szükségét, s köszöntöttük a csapatot akkor egy egész stadionos élőképpel, ami az őszi szezonban már a 4. minőségi, jól sikerült koreónk volt, amire büszkék lehetünk. Magyarországon nem sok csoport volt hasonlóan termékeny, vasárnapi ellenfelünknél egynek is örültek volna.
Támadó szekciónk a bajnoki mérkőzésre ismét kicserélődött, így a kevesebbet pályára lépők juthattak lehetőséghez Paulo Sousa mestertől. A Videoton Sporting elleni kezdőcsapatából öten maradtak erre a mérkőzésre. Ebben a kényszerűség is szerepet játszott, hiszen Stopira megsérült csütörtökön. Nagyon szép gesztust láthattunk a játékosainktól irányába, amikor is Stopira 22-es mezszámával a hátukon vonultak ki a kezdéshez a fiúk. Jobbulást kívánunk mi is Stopi!
Sajnos rögtön a mérkőzés elején egy teljesen felesleges kezezés hideg zuhanyként ért minket, hisz a befújt tizit értékesítette a Fradi. Nem játszottunk jól szinte az egész meccsen, végig döcögött a szekér. Paraiba gyorsaságának köszönhetően a második félidő elején újabb 11-est láthattak a nézők, amelyből Nikolics még egyenlített, azonban örömünk csak pár percig tartott, hisz Böde révén egy megpattanós, igencsak szerencsés góllal újra vezetést szereztek a vendégek.
A második félidő 35. percére emlékezetes vihar kíséretében megérkezett az ősz is. Az orkán erejű szél miatt borultak a bódék, a hirdető táblák, s ennek hatására meg egy-két szekus is. A brutális szélvihar és eső hatására a stadion nagy része kiürült, az emberek fedett helyre mentek. A vendég létszáma is harmadával csökkent, bár jó szögből készített fotókból ez nem látszik. S még nálunk megy a PR, haha. A marketing anyagokban olvasható még: "csak a Ferencváros szurkolói állnak mozdulatlan és dalolnak" - jól hangzik, kár hogy nem így történt... A játékvezető a mérkőzés folytatása mellett döntött, így 10 perc szünet után játszották le a hátralévő 10 percet. Ekkor nem sikerült egyenlíteni, pedig a végén ott volt a ziccer. Így 2004 után, azaz 8 év elteltével ismét elvitte a 3 pontot az FTC a Sóstói stadionból.
A zöldek a mérkőzés lefújása után hosszú percekig a "hol a fieszta" nóta skandálásával próbáltak minket hergelni. Úgy látszik, nagyon hamar elfelejtették a nem is olyan régen rendezett találkozót, amikor is szégyenszemre saját pályájukon 5-0-ra aláztuk meg a csapatukat. Ekkora cumi után elég furcsán hangzott pont tőlük ez, de hát legyen ez a legnagyobb örömük. Az 5. hely még meg is lehet nekik a végelszámolásnál...
Úgy látszik, a bajnoki eredményességünk messze elmarad az EL-hez képest, de megyünk tovább és bizakodunk a javulásban a későbbiek folyamán. Hiszen a játékosok és a keret erősségét figyelembe véve jóval előrébb kéne tartanunk. Jövő héten az észt-magyar válogatott miatt szünet, ami jó alkalom a fiúknak, hogy kipihenjék magukat végre, mert utána újra heti 2 meccs vár rájuk! Kezdődik egy MTK ellenivel, ahol már csak a 3 pont lesz elfogadható!
Hajrá Vidi! Álé RBD!