FTC-Videoton (0-1) - 25.forduló, beszámoló

Ismét győzelmet ünnepelhettünk a Ferencváros vendégeként.

Mivel az elmúlt évtized során általában nyerni szoktunk az FTC vendégeként, várható volt, hogy ismét sokan fogják elkísérni a csapatot. Ennek megfelelően, klubunk ismét különvonatot  szervezett, amelyre közel 300 jegy fogyott el.

 Az út eseménytelenül, de jó hangulatban telt el, igazából a Keletibe való beérkezésünk volt az, ami megmozgatta a társaságot. Mivel el kellett hagynunk a szerelvényt... Itt az autósok jelentős része csatlakozott hozzánk, és hatalmas rendőri biztosítás közepette, énekelve vonultunk a Népstadion irányába, miközben a házak – általában barnább bőrű lakói az ablakokból verbálisan háborúztak velünk.

Viszonylag nyugodtan tettük meg az utat, és a vendégszektorhoz is időben, megérkeztünk. A pesti Vidistákkal már elég szépre duzzadt a létszámunk, ám a rendező klubnak mégsem sikerült kinyitni a WC-ket a vendégszektorban – lett is belőle feszültség a hazai rendezőkkel.

Időközben gyülekeztek a  hazaiak is, és a bohóc szpíkerükkel az élen – Ganxta Szasza...’96-ból... – elkezdtek számolgatni... mintha a Ligakupa megnyerése feledtetni tudná azt, hogy az elmúlt években csak a hátunkat lesik, és hol 5-öt kapnak, hol apró gólocskákkal verjük el őket. Másik nevetséges rigmusuk a „30-an vagytok kezdetű volt, biztos összekevertek minket a bajnokaspiráns győri kis csapattal...

 A csapatok kivonulásakor a hazai oldal egy egyszerű látványt mutatott be, míg mi igyekeztünk túlharsogni őket, és a 46. másodpercben ez sikerült is. Hisz Kiskokó zseniális lefordulása, és passza után Sanyi bebaszta! Örömmámor a szektorban, döbbenet a hazai oldalon.

 Ezek után a zöld-fehérek elkezdtek nyomni, szurkolóik hathatós támogatásával, ám helyzeteiket kihagyták. A piros–kék oldal stabilan, szervezetten játszott, és igazából nem volt bennünk az a feszültség, hogy mi ma kikaphatnánk.

 Ami érdekesség volt számunkra a lelátón, az a Baltyk szurkolóinak zászlaja, amit 3 különböző helyen raktak ki a meccs folyamán, kissé nem találták a helyüket... Elnyomtuk nekik is a Videoton-Rakówia dalt, hisz barátaink „üdvözlik” őket Czestochowából. Fuck Baltyk!

 A második félidő is hasonló forgatókönyv szerint zajlott, ám ahogy a Vidinek egyre több lehetősége akadt, úgy kezdett halkulni a hazai oldal. A végén a pályán a hazaiaknál elszakadt pár embernél a cérna, és hozták a szokásos sportszerűtlenséget, de ez már nem volt kihatással semmire, hisz a lefújáskor újra együtt örülhetett a csapat és a tábor. Repültek a mezek, jöttek a pacsik és az ölelések.

Miközben a hazaiak csalódottan bandukoltak ki a szektorokból, addig a mi oldalunkon nagy ünneplést csaptunk, hisz jeleztük, még mindig megyünk a bajnokságért.

Kb. 15 perc várakozás és ünneplés után végre elindulhattunk a stadionból is, és ugyanazt az útvonalat követve indultunk vissza a Keletibe. A nóták itt is szóltak, a rendőrök normálisak voltak, nem volt semmi felesleges erődemonstráció, kötekedés. Még akkor sem, amikor pár zöld-fehér mezbe öltözött bohóc mutogatott az úton.

 A vonaton történtek még érdekességek, amik mosolyt csaltak az arcunkra... Soha rosszabb túrát!

Pénteken délután 5-kor, egy „szurkolóbarát” időpontban fogadjuk az MTK-t. Bár munkanap lévén sokan nem tudnak majd kilátogatni a mérkőzésre, mi azért mindenkit kérünk, hogy jöjjön, szurkoljon a csapatnak! Legyünk hangosak, és szurkoljuk ki együtt a J-ben a győzelmet!

Hajrá Vidi! Álé RBD!

Legújabb galéria: