Gy?ri Integrál DAC - VIDEOTON 2:4

Szinte a legideálisabb kupasorsolás! Gondolhattuk néhány hete, amikor is megtudtuk, hogy a legjobb nyolc közé jutásért a gyõri Integrál DAC csapatával kell játszani idegenben.

Külön öröm, hogy a mérkõzést vasárnap rendezték, így azért többen tudtunk útra kelni. Az idõjárással sem volt roblémánk, napsütéses õszi délelött indultunk neki a vonatos túrának. Igen, igen, idén õsszel sokadszor döntöttünk a vonat mellett, most azért szerepet játszott a döntésben az is, hogy így tudjuk leginkább kikerülni a hatóságokat a meccs elõtt. 55 fõ vágott neki, "természetesen" freeben utaztunk... A hangulattal nem volt gond, Komárom után telefonon egyeztettünk az etosokkal, hogy a vasútállomás elõtti parknál tud találkozni a két csoport. Felspannolva gurult be a vonatunk Gyõrbe, és a társaság igen fegyelmezetten tartotta be a megbeszélteket: senki nem kiabált, nem csinált feltünést, nehogy magunkra "húzzuk" a rendõrséget. Összeállt a brigád, úgy vonultunk ki a parkhoz, hogy ott ismét (sokadszor) bizonyítunk a gyõrieknek. Ez nem történhetett meg, mivel egy darab zöld-fehér szurkoló nem jelent meg a többszöri egyeztetés ellenére. Gyalog a stadion irányába indultunk, tagadhatatlan, hogy kicsit csalódottan! Hosszas bolyongás után kiderült, hogy a Dózsa pálya felé haladunk, míg a meccsünket a DAC pályán rendezik, úgyhogy vissza az egész... A 14-es majd a 3-mas busszal eljuttunk a pályához. A buszról való leszállást követõen felgyorsultak az események. A vehemensebbek nyomban a stadionba rontottak be, néhány nagyon magyarázó hazai felé. Eközben feltüntek az utca végébõl felénk igyekvõ ETO szukolók is. A találkozás megvalósulni látszott! Mivel akkor még csak 1 rendõrautó (=2 rendõr) volt a helyszínen, így ez nem lehetett akadály. A 30 gyõri kezdetben nagy lendülettel érkezett, nekünk se kellett több, akik a stadionban voltak, azoknak szaporázni kellett, hogy odaérjenek a hazaiakhoz. Azok ugyanis pillanatok alatt hátra arcot vettek, és máris az ellenkezõ irányba futottak, minél messzebb az ellentõl. Voltak néhányan akik nem tudták ezt olyan gyorsan megtenni, mint az õket üldözõ fehérvári kollegájuk, azok nem úszták meg a napot pofon nélkül.Valamint voltak néhányan (kb. 4 fõ) akik felvállalták az ütközetet, az esélyük elég minimális volt már a kezdetekkor is, hát még így, hogy idõközben a társaik eliszkoltak a helyszínrõl... Rendesen ki lett osztva az a pár fõ, egyikük menekülés közben esett olyan látványosat a bokorba, hogy öröm volt nézni... Az idõközben kiérkezõ rendõrséggel történt rövid civakodás után a mérkõzésre igyekeztünk. Akkor fõleg, amikor be akarták csukni elõttünk az egyik bejáratot, mondván nem ott kell bemennünk, és jegyünk sincs. Ez mind igaz volt, ám a rendezõket félrelökve a társaság beözönlött a lelátó azon részére, ahol hazai szurkolók ültek/álltak. Nagy nyugalomban végig sétáltunk a vendégrészleghez, bizonyítván ezzel, hogy nem boldog-boldogtalant kergetünk, csak azt, akinek "jár"... A szektorunkban már a Giants-et kivéve is volt vagy 40 fõ. A mérkõzésen különösebb izgalmak nélkül nyertünk 4-2-re. Szurkolásunk nem idézte a legjobb napjainkat, fõleg a második félidõben volt gyenge, elvétve akadt csak próbálkozásunk. A hazaiak néha-néha énekelgettek, és egy-két rudas zászlót is bevetettek a hangulat fokozása érdekében. A meccs után a vasútállomásig séta következett, ekkor már nem történt jelentõs esemény. Elmondható, hogy egy kiválóan sikerült túrán vagyunk túl, ahol a csoport összetartásból ismét jelesre vizsgázott. A gyõriek novemberben újra próbálkozhatnak a bajnokin. Feltéve, ha van még kedvük a sok blama után...

Legújabb galéria: