Emlékezünk

19 évesen érte a korai halál, de ameddig élt egy valami közös volt bennünk, a VIDEOTON szeretete. Ez tartotta életben, ezért tett mindent. Szeretett csapatát mindenhova elkísérte. Akadt olyan alkalom is, amikor a kórházból kiszökött, mindezt azért, hogy a CSAPATÁT elkísérje az idegenbeli meccsre. Fanatizmusából adódott a jelszava: "Soha ne add fel!" ami mára már, nálunk fehérvári szurkolóknál legendássá vált, talán nem túlzás, ha azt mondom, nem csak Fehérváron meríthetnek példát Danika esetébõl.
Ezért halottak napja alkalmából minden évben az RBD tagsága nagy létszámmal - és több Baráti Kör tag is - megjelenik a fehérvárcsurgói temetõben és gyújt egy mécsest Guti Dani emlékére.
Emlékezzünk még ezen a napon is a Vidi család legendás nagyjai közül Májer Lajosra és Wollek Tiborra, Kaszás Gáborra és Botos Istvánra, Pista bácsira a Vidi krónikására, akinek tavaly a Baráti Kör javaslatára Székesfehérvár városa is posztomusz Székesfehérvárért díjat adományozott, és emlékezzünk mindazokra, akik életében meghatározó volt ennek a klubnak a szeretete!