Szurkolói Iroda véleménye a 'Huligántörvényről'

A Szurkolói Iroda észrevételeinek célja az, hogy egy olyan törvényt fogadjon el a Parlament, amely a magyar sportot oly módon szolgálja, hogy a sporteseményeken részt vevő nézőket, szimpatizánsokat, fanatikusokat állampolgárként kezeli, s kizárólag a randalírozó rendbontókat bünteti a törvény szigorával.

Észrevételeink:

1.      Adatkezelés: Amennyiben a rendőrség, központosítva az adatkezelő, úgy kizárólag, arra vonatkozóan adhasson ki adatot, hogy az illető jogerősen eltiltott, illetve kitiltott-e. Személyes adatait, illetve természetes személyazonosító adatait, valamint bűnügyi adatait nem adhatja ki harmadik személynek, továbbá a kitiltás, eltiltás hatályának lejártának időpontjáig tarthassa nyilván.

2.      Szervezési hiányosságok: A törvénymódosítás 10.§ (3) bekezdése felháborító. "A rendőrség által feltárt szervezői, rendezői hiányosság esetén a sportrendezvény eredményét a sportszövetség sportfegyelmi eljárás keretében határozza meg." Pontatlan a szöveg! Rendezői hiányosság esetén? Annak kijavítására nem ad lehetőséget a törvénymódosítás tervezete. Ha a rendőrség utólag állapít meg rendezői hiányosságot, akkor is?

3.      Utazások és azok ellenőrzése: Mit jelent az "odautazással, vagy onnan történő távozással" kifejezés? Lesz-e térbeni és időbeni hatály? Vagy pl. a Szombathely - Miskolc teljes útvonal ennek számít? Milyen "összefüggő szabálysértés" miatt lehet kitiltani a személyt? A távozással összefüggő közlekedési szabálysértés miatt is? Az oda- és visszautazás semmiképpen nem tartozhat a futball huliganizmus besorolásba, mivel így a rendfenntartó szervek minden mérkőzésre tartó személyt potenciális futball huligánként fog kezelni, s a legkisebb kihágás, pl. szemetelés is futball huliganizmusként kerül jegyzőkönyvbe.

4.      Szankciók: Szerintünk ezek pontosítása és egyértelmű meghatározása fontos, mert az előző pontban jelzetteket is, ha nézzük elég erősnek tűnik  "elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható" - a szankció.

5.      Nem egyértelmű, miért köteles térítés ellenében felkérni a rendőrséget a rendező, amennyiben erre utal a 3 (a) pontja. Ha köteles, miért nem közfeladat, ha nem köteles, akkor a döntésére kell bízni, és akkor, ha úgy dönt, fizet érte. (11 bekezdés)

6.      Rendezés: A rendezői gárda kapcsán is a jogszabályi előírások számunkra nem igazán egyértelműek és értelmezhetők jelen formában. Ez a törvényalkotótól  is alapos átgondolást igényel.

7.      A belépőjegyen, bérleten, klubkártyán név és személyi igazolvány illetve útlevél száma lehetne, amely összevethető lehet a személyi igazolvány személyes adataival. A rendező, mint magánjogi jogalany nem ruházható fel azon rendőrségi joggal, hogy bárkit is igazoltasson, vagy netán nyomozati cselekményt folytasson. A személyes adatokat kizárólag az egységes, rendőrségi adatbázisban lehet nyilvántartani. A klubkártya önkéntességen kell, hogy alapuljon, s elsődlegesen a kedvezmények biztosítására  kell, hogy szolgáljon.

8.      Számunkra tisztázatlan a sportrendezvény helyszínének megközelítése és onnan való távozás jelentése. Ez mit jelent térben és időben? (17. bekezdés)

9.      Az adatigénylés, az adatok felhasználását, az adatok tárolását sem lehet egyértelműen kiolvasni a törvényjavaslatból.

10.  Úgy gondoljuk, hogy alapvetően a nézőtéri rendzavarások nagyon minimálisra lecsökkentek, ennek tudatában aránytalanul súlyos büntetések kiszabása kisebb hatásfokú, mintha a megelőzésre kerülne inkább a hangsúly.

A szurkolói szervezetek véleménye alapján látható, hogy a legnagyobb aggályok az adatnyilvántartás mögött levő adatkezeléssel szemben vannak, továbbá a törvény pontatlan meghatározásainál. (pl. oda-vissza utazás). Gondot okoz, hogy számtalan létesítmény korszerűtlen, eleve alkalmatlan modern, kultúrált beléptető rendszer telepítésére, ugyanakkor célszerű lenne, ha minden stadionban egységes lenne a beléptetés. Beléptető rendszer vagy van mindenhol, vagy sehol. Aggályosnak tűnik, hogy a törvénytervezet hatósági jogkörrel ruház fel magánjogi társaságokat.

Úgy gondoljuk, hogy ezen törvénynek a gyakorlatban véghezvihető és betartható tartalommal kell megszületnie és nem pedig olyan pontokkal ami alapvetően megvalósíthatatlan.

Közös érdekünk, hogy a stadionok újra megteljenek nézőkkel, felejthetetlen hangulattal, ám a legnagyobb problémák jelenleg a magyar labdarúgás színvonalán kívül, a rendkívül rossz infrastruktúrában, és egyéb nem szurkolói tényezőkben vannak.

MLSZ Szurkolói Iroda

Legújabb galéria: