Magyar Labdarúgás Fóruma - újratöltve

2 évvel ezelőtt az ultrák szerepéről tarthattam előadást ezen a fórumon, és ennek az előadásnak egyik következménye a Szurkolói Iroda felállítása lett. Persze ez több egyeztetésen keresztül zajlott le, hisz voltak olyanok, akik a kezdetektől fogva kételkedtek egy ilyen szervezet sikerességében.

Ami tény, hogy megismerhettük az MLSZ működésének egy szeletét, és azt is láthatjuk, hogy a tárgyalások és egyeztetések annyi érdekcsoporton keresztül futnak, hogy nem egyszerű látványos eredményeket elérni.

Ami mindenképpen pozitívum, hogy olyan dolgokban tudtunk megállapodni, miszerint a szurkolói kártya másfél évvel ezelőtti bevezetése elmaradt, vagy pl. a drapériák kötelező pecsételése megszűnt. Emellett a vendégjegyárak maximalizálásával végre elértük, hogy ne húzkodják le a nagy létszámmal utazó táborokat. Persze ez sem volt egyszerű, hisz a megállapodás után némely klub felemelte a szavát ez ellen, de mint tudjuk első a szurkoló...

További célokként a pirotechnika egyfajta legális alkalmazása, a tv-közvetítések idősávjainak finomítása szerepelnek. És új kihívást jelent az Árpád-sávos jelképek és a Történelmi Magyarország megjelenítésének, a Biztonsági Bizottság általi üldözése, mely mellett nem mehetünk el szó nélkül!

2 év után ismét lehetőséget ismét meghívást kaptam a 'Labdarúgás Fórumára', ahol olyan érdekességekről hallottunk, miszerint 3 éven belül teljesen megújulnak stadionjaink. Évek óta sürgetett infrastruktúrális fejlesztés veszi kezdetét a Kormány támogatásával - amely a huligántörvényt is támogatta... - és nagyon jó lesz nekünk szurkolóknak.

Támogatandó ügy a stadionok fejlesztése, de nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy nem a biztonsági kamerákkal, és beléptetőkapukkal kellene kezdeni, hanem a szolgáltatás színvonalának emelésével. 

Több, mint egy órás csúszás után került sor a 'Labdarúgás Közönsége' szekcióülésre, ahol a média képviselői mellett 5. felszólalóként én is elmondhattam a meglátásaimat. (alább olvasható az eredeti szöveg)

A megszólalásomat Csányi MLSZ elnök és Vági Főtitkár urak is végighallgatták, majd rögvest reagáltak is. Remélem, hogy a jövőben is hasonló gyorsasággal kaphatunk választ , a minket érintő kérdésekről!

Összegzésként elmondhatnám, hogy a ferencvárosi, újpesti, fehérvári , stb. szurkolók néhány  jó élménnyel hagyhatták el a Budapest Arénát, de sajnos a biztonsági emberek a szekcióülésre vezénylése, valamint a már említett nemzeti jelképeink tiltása elég furcsa szájízt hagyott a szurkolókban...

Őri Márk 

A labdarúgás közönsége –  erőltetett színház, kamerák és kártyaparti

 

Összetett feladat lenne elemezni, hogy az egykor zsúfolt magyar lelátók, miért ürültek ki. Mindenesetre az tény, hogy a mai magyar elsőosztályú mérkőzések látogatottsága meg sem közelíti a ’90-es évek nézőszámait, a korábbi évtizedek tömegeit már nem is merem megemlíteni.

Jelenleg viszont azzal a problémával kell szembenéznünk, hogy az egykor nagy szurkolói bázisokkal rendelkező vidéki és budapesti csapatok nézőszáma drasztikusan lecsökkent. Komoly problémává vált, hogy nemcsak az oldallelátók és tribünök létszáma csappant meg, de bizonyos helyeken már a szurkolótáborok – ún. keménymagok – is eltűntek.

A mai NB1-ben kevés csapat rendelkezik valódi szurkolótáborral, egyes helyeken már csak szurkolói csoportosulások vannak, bizonyos helyeken még azok is hiányoznak. A mérkőzések hangulatát nagyban befolyásoló, a csapatukat idegenbe is komolyabb létszámmal elkísérő, valódi táborok működése pedig egyre nehezebb.

Az MLSZ egyik stratégiai célja a nézőszám növelése. A Szurkolói Iroda egyetért ezen célkitűzéssel,és támogatja a Szövetség vezetőit ebben a célban.  Az erőszakos cselekmények stadionból kiszorítása egy támogatandó cél, de a probléma hazánkban nem olyan nagyságú, mint a tervezett intézkedések.

Gondolunk itt a szurkolói kártyákra, beléptetőkapukra, kamerarendszerekre, erős biztonsági erők jelenlétére az egymással semleges, vagy éppen baráti viszonyban lévő szurkolótáborok mérkőzésein. Ismételten kijelenthetem, hogy  szurkolói kártya esetleges bevezetése egy olyan adminisztratív akadály, amelyet akkor gördítenek a szurkolók elé, amikor egyes élvonalbeli mérkőzéseken 100-200 fő látogat ki a stadionba. 

Manapság gyakran halljuk azokat a frázisokat, hogy a „egy labdarúgó-mérkőzésnek egy színházi előadáshoz kellene hasonlítania”. Azok akik ezt hangoztatják, nincsenek tisztában a labdarúgásban domináló érzelmekkel, a szurkolói élet alapjaival, és magával a labdarúgó sport történetével. Bár én is szeretem a színházi előadásokat, de nem érzek késztetést arra, hogy hangosan , aktívan szurkoljak egy előadás alatt Bánk bánnak, hogy minél előbb végezzen a gonosz,elnyomó Gertrudis királynéval. Egy művészeti ágat nem hasonlíthatunk az elmúlt évszázad legjelentősebb sportágának világával, még akkor sem, ha gyakran művészi dolgokat látunk a pályán, esetleg díszletnek is beillő koreográfiákat a szurkolói csoportok közreműködésével!

A téma hosszabb elemzést igényelne, ám nem elhanyagolható Alex Ferguson azon véleménye sem, miszerint manapság néha színházi hangulat uralkodik a bajnoki mérkőzéseken,  és hiányolja a ’80-as ’90-es évek valódi szurkolását az Old Trafford-ról.  Az egykoron kemény skót pubokban is megfordult Sir Alex – nek úgy gondolom, hogy van viszonyítási alapja.

A labdarúgás valódi élményeit aktív szurkolók nélkül nem lehet átélni. A bajnoki mérkőzések látogatottságát elősegíteni, nem a túlzott ,gyakran provokatív rendőri jelenléttel lehet elérni. Nem is a beléptetőkapuk telepítésével, és nem is a kamerarendszerek kiépítésével! A szurkolói kártya pedig egyenesen ellenkező hatást vált ki.

A nézőszám látványos növekedését akkor érhetjük el, ha versenyképes szolgáltatást tud nyújtani a magyar labdarúgás. Versenyképes egy multiplex mozijával, vagy akár a példaként idecitált színházzal szemben.

Mit várunk el egy hétvégi mozizástól/színházi előadástól? Gyors és könnyű jegyvásárlást – akár az interneten keresztül. Megfelelő kínálattal rendelkező büfét ,kiszolgálást. Udvarias és segítőkész jegykezelőket, akik ha kell a helyünkre kísérnek. Kényelmes székeket, ahol nem ázik el az ember, és nem is fázik. Minőségi filmet/színészi játékot .És akkor elégedettek lehetünk a hétvégi programmal.

Mit kapunk manapság egy NB1-es mérkőzésen? Gyakran nehézkes jegyvásárlás, szurkolói kártya. Gyakran túlzott rendőri erőket, amelyek úgy kezelik a szurkolókat néha, mintha nem emberek lennének. Erőfitogtatás,paprikaspray, ezt már minden ultra megtapasztalta, de néha az általunk csak „sima szurkolónak” nevezett nézők is kapnak az „áldásból”. Utcák, háztömbök lezárása, megnehezítve a stadionba jutást. Szegényes büfékínálat, gyenge kiszolgálás. Provokatív biztonságiak, akik az éjszakai életben pallérozzák tudásukat…Nézhetetlen, alacsony színvonalú mérkőzések, bundabotrányok. Szurkolóbarátnak nem nevezhető kezdési időpontok. Természetesen akinek nem inge, ne vegye magára!

Versenyképesek vagyunk egy multiplex mozijával, vagy akár egy színházzal szemben?

A kérdés költői.

Persze tekinthetjük egyszerűen biztonsági kérdésnek a labdarúgó-mérkőzéseket, és törvényekkel, és egyéb eszközökkel visszaszorítani a vandalizmust, huliganizmust. (ami marginális probléma jelenleg, ám mégis erre fordítanak nagy erőfeszítéseket a politikai, biztonsági döntéshozók).De amikor majd megtörténik az, hogy egy NB1-es mérkőzésen csak a játékosok családtagjai lesznek, akkor már késő lesz átgondolni, hogy nem a megfelelő végéről indult el a probléma kezelése.

Szívből remélem, hogy az MLSZ és a Szurkolói Iroda együttműködésének lesznek olyan hatásai, amik segítenek ledönteni azokat a falakat, amelyek csakis biztonsági oldalról közelítik meg a kérdést. Csakis biztonsági eszközökkel nem lehet teljes társadalmi folyamatokat  megváltoztatni, erre szomorú példa a válogatott mérkőzése az izraeli csapattal szemben. Komoly szurkolói csoportok, ún. huligánok maradtak távol ettől a mérkőzéstől, és mégis súllyos büntetés lett a vége.

A párbeszéd az egyik legfontosabb megoldási forma, amikor a Szövetség és a klubok vezetői megbecsülik a szurkolókat. Vitás kérdések mindig is lesznek, de ha közösen keresik rá a megoldást a labdarúgás szereplői, akkor könnyebb a megoldást megtalálni, mintha erőből, diktatórikusan akarnak elérni egy utópisztikus célt.